Grillezett füstölt tofu

Mostanában nagyon "bevállalós" vagyok, ha új ételekről van szó. Mindig azon agyalok, hogy hogyan kellene bővíteni a repertoárunkat. Nyilván megvannak a szokásos ételeink, mint minden háztartásban, de mindig előjön az-az énem, aki újabb, és újabb ételek kóstolására vetemedik - már ha ez erre a tökéletes szó használat - és keresi mindig azokat az alapanyagokat a boltokban, amivel ezek tökéletesen megvalósíthatóak. Így jött a tofu kóstolás is.

Viszonylag gyakran vásárolunk Lidl-ben (főleg most, hogy új környékre költüztünk, és lényegében a nagyobb áruházak közül ez, meg az Aldi az, ami a legközelebb van). A hűtőrészen mindig alaposan szeretek szétnézni, hiszen mindig találok valami olyat, amit még tuti nem kóstoltunk meg. A tofun kívül például szemeztem már a cottage cheese nevű sajtkészítménnyel, amit szendvicskrémek kitűnő alapjaként már sokat láttam kedvenc gasztro oldalaimon. Lehet ez lesz a következő, amit beszerzünk, és egy nagyon jó pirítósra való kencét összedobok belőle. Na, de visszatérve a poszt témájához, lássuk a tofut.

Kemény 200 Ft-ért vettük egyébként (ami egy 250 grammos kiszereléshez képest hihetetleül jó ár), és többféle választék is volt a polcokon. Lehetett kapni sima natúr változatban, füstölt verzióban (ezt vettük mi is), illetve volt még zöldfűszeres fajta is, de az alaból nem tetszett, a natúrt meg túl snassznak tartottam. Így esett a füstöltre a választásunk (hiszen amúgy is bírjuk a füstölt ízesítésű, vagy ténylegesen füstölt ételeket).

Ami nagyon furcsa, és tényleg nem gondoltam volna, hogy abszolút mértékben laktat. Semmi extra dolgot nem műveltem vele, minthogy mézes-csípős pácban megfürdettem, és úgy legrilleztem. Azért a biztonság kedvéért csirkemellet is pácoltam be, hiszen nem feltétlenül bíztam abban, hogy ez nekünk ténylegesen be fog jönni, na meg ha be is jön, akkor elég lesz e egyáltalán (jelentem, abszolút elég). Nagyon szkeptikusak voltunk szegény kajával, aztán akkora pozitív csalódás lett belőle, hogy azt le nem lehet írni. Konkrétan mintha grillezett gomolyát ennénk. Ugye ettetek már grillezett gomolyát? Nem, nem a grillezett sajtra gondolok, amit meg lehet vásárolni a boltok polcain nagy grill felirattal extrém pofátlan árakon, hanem a tényleges gomolyáról. Nagyon sokan nem szeretik egyébként -mármint a gomolyát - de mi abszolút oda meg vissza vagyunk érte, és hogy ez a tofu olyan, mintha meggrilleztük volna a gomolyát, az maga a csoda! De tényleg! Vagy, hogy egy mostanában nézett meséből idézzek "ragyooogzatooos"!  Ez az abszolút tökéletesen alternatíva arra az esetre, ha nem sikerült vásárolnunk a nagyon fincsi gomolyából, de mégis valamivel ki akarjuk egészíteni a grillezésünket.

Ami még fontos, hogy ehhez mindenképpen kellett valami köretet kreálnom, de nem akartam semmi bonyolultat, hiszen mikor ez készült, kicsit idő hiányában voltunk. Előkaptam egy doboz kukorica konzervet, apróra vágtam hagymát, majd kápia paprikát, és kész volt a saláta alap. Viszont erre még kellett valami öntet (sajnos az öntet nélküi salátákat nem preferálom). Van egy alap öntetem, amit elég sok salátához szoktam használni, így hát ez alkalommal is ezt vetettem be. Mindent a saját ízlésetek alapján kell belerakni, így hát pontos mértékekkel sajnos nem tudok szolgálni. Az öntet alapja majonéz és tejföl, és ehhez szokott menni só, bors, mustár, citromlé. Van, hogy több mustárt teszek bele, ha pikásabb öntetre vágyom, de olykor az is előfordul, hogy szándékosan túlcsordul a citromlé, mert éppen a savanyúbb az, amit úgy vélek, hogy illik a salátámhoz.

Ez egyébként nem tipikus kukoricasaláta  hiszen az csak kukorica, tejföl és majonéz, hanem ez az én verzióm, és ez abból született, hogy untam már a hagyományos verziót.

Ettetek már tofut?

Ha tetszett a poszt, kérlek osszátok meg, és lájkoljátok a blog facebook, illetve instagram oldalát.

Ölelés,

Ilus